Átültetés: Sebészeti eljárás a sérült szövet pótlására

Az átültetés olyan sebészeti eljárás, amely során egy élő szövetdarabot, úgynevezett graftot rögzítenek a test másik részéhez. A graftot a páciens saját testének más részéből vagy donortól is be lehet venni. Az átültetés célja a sérült vagy beteg szövetek, például bőr, csont vagy szervek pótlása vagy helyreállítása.

A graftok különböző típusai léteznek, többek között:

1. Bőrgraftok: Égési sérülések, sebek vagy egyéb bőrhibák fedezésére szolgálnak. Az átültetett bőrt egy másik testrészről veszik, és az érintett területre helyezik.
2. Csontgraftok: Ezeket a törések javítására, a csonthibák kitöltésére vagy a sérült csontszövet pótlására használják. Az átültetett csont a páciens saját testének más részéből vagy donortól is vehető.
3. Szervátültetés: Ezek magukban foglalják a beteg vagy sérült szerv cseréjét egy donortól származó egészséges szervre. Ilyenek például a szív-, máj- és veseátültetések.
4. Szövetsebészeti graftok: Ezeket a sérült szövetek helyreállítására vagy pótlására használják mesterséges szövethelyettesítők segítségével.
5. Kompozit graftok: Különböző típusú szövetek, például bőr és csont kombinálására szolgálnak, hogy összetettebb graftot hozzanak létre.
6. Osteokondriális graftok: Ezeket a sérült porcok és csontok helyreállítására használják az ízületekben.
7. Lágyszövet graftok: Ezeket a sérült lágyszövetek, például izmok, inak és szalagok helyreállítására vagy pótlására használják.

Az átültetés különböző technikákkal végezhető, többek között:

1. Nyílt oltás: Ez azt jelenti, hogy bemetszést kell készíteni a bőrön, hogy hozzáférjen az érintett területhez és behelyezze a graftot.
2. Zárt oltás: Ez magában foglalja a graft behelyezését egy kis bemetszésen vagy szúrt sebbe, a bőr felnyitása nélkül.
3. Mikrograftolás: Ez azt jelenti, hogy nagyon kis mennyiségű szövetet használnak, amelyet általában a páciens saját testének egy másik részéből vesznek fel, hogy helyrehozzanak egy kis károsodást.
4. Szövetmanipuláció: Ez magában foglalja mesterséges szövethelyettesítők használatát a sérült szövetek helyreállítására vagy pótlására. A beültetést számos alkalmazási terület jellemzi az orvostudományban, és számos betegség kezelésére használható, beleértve az égési sérüléseket, sebeket, töréseket és szervi elégtelenségeket. Ez azonban nem veszélytelen, és a beavatkozás sikere számos tényezőtől függ, mint például az átültetett szövet minőségétől, a páciens általános egészségi állapotától és a beavatkozást végző sebész szakértelmétől.