A Bhagavat megértése a hinduizmusban: jelentése, jelentősége és felhasználása

A Bhagavat egy szanszkrit szó, ami azt jelenti, hogy "isteni" vagy "jótékony". A hinduizmusban gyakran használják a Legfelsőbb Lényre vagy Istenre utalva, de tágabb értelemben is használható bármire, amit szentnek vagy szerencsésnek tartanak.

A hindu mitológiában a Bhagavat az Úr Visnu másik neve, akit a megtartónak tartanak. az univerzum és a hinduizmus három fő istenségének egyike (Brahmával és Shivával együtt). A Bhagavad Gita, egy híres hindu szentírás is Bhagavatról kapta a nevét, mivel ez egy párbeszéd Arjuna herceg és az Úr Krisna (Visnu avatárja) között a nagy Kurukshetra csata előestéjén.

A mai hinduizmusban a Bhagavat kifejezés gyakran használják bármely istenségre vagy spirituális alakra, akit isteninek vagy szerencsésnek tartanak. Használható tágabb értelemben is minden szentnek vagy szerencsésnek tartott dolog leírására, például templomra, szertartásra vagy vallási szövegre.

Összességében a Bhagavat szó a hinduizmusban a tisztelet és a tisztelet kifejezése, és arra használják, hogy hangsúlyozzák valaminek az isteni vagy kedvező természetét.