A bizalmi kötelesség megértése és jelentősége jogi és pénzügyi kontextusban

A bizalmi kötelezettség az egyik fél jogi vagy etikai kötelezettsége, hogy a másik fél legjobb érdekeit szem előtt tartva járjon el. Gyakran használják trösztök, végrendeletek és egyéb pénzügyi megállapodások összefüggésében, amikor egy személyt (a vagyonkezelőt) bíznak meg vagyonkezeléssel egy másik személy (a kedvezményezett) nevében.

A bizalmi kötelesség fogalma ezen az elgondoláson alapul. hogy a bizalmi vagyonkezelő különleges kapcsolatban áll a kedvezményezettel, és mint ilyen, fokozott felelőssége van a kedvezményezett mindenek felett álló érdekeinek megfelelő cselekvésben. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelőnek a kedvezményezett szükségleteit a sajátjai elé kell helyeznie, és el kell kerülnie minden olyan összeférhetetlenséget vagy önbíráskodást, amely veszélyeztetheti a kedvezményezett érdekeit.

A vagyonkezelői kötelezettség számos jogi és pénzügyi összefüggésben megtalálható, többek között:

1 . Vagyonkezelők: A vagyonkezelőnek a vagyonkezelői kötelessége a vagyonkezelésben lévő vagyont a kedvezményezettek javára kezelni.
2. Végrendeletek: A végrendeletben megnevezett végrehajtó vagy személyes képviselő vagyonkezelői kötelessége a végrendeletben foglalt utasítások végrehajtása és a hagyaték felosztása az örökhagyó kívánsága szerint.
3. Befektetési tanácsadók: A befektetési tanácsadónak bizalmi kötelessége ügyfelei legjobb érdekeit szem előtt tartva eljárni, ami azt jelenti, hogy elfogulatlan tanácsot kell adnia, és kerülnie kell az összeférhetetlenséget.
4. Vállalati igazgatók: A társaság igazgatóinak fiduciárius kötelessége, hogy a társaság és részvényesei legjobb érdekeit szem előtt tartva járjanak el.
5. Ügyvédek: Az ügyvédnek kötelessége ügyfele legjobb érdekeit szem előtt tartva eljárni, ami azt jelenti, hogy lojális és bizalmas képviseletet kell nyújtania.

A bizalmi vagyonkezelői kötelezettség megszegése akkor következik be, ha a bizalmi vagyonkezelő nem teljesíti kötelezettségeit, és a saját érdekében cselekszik. a kedvezményezett érdeke. Ez magában foglalhatja az önkereskedést, az eszközök hűtlen kezelését vagy az összeférhetetlenség felfedésének elmulasztását. Ha a vagyonkezelői kötelezettség megszegése bebizonyosodik, a bíróság kötelezheti a vagyonkezelőt a kedvezményezettnek okozott kár megtérítésére.