A Branchiostoma megértése: Az ősi hal egyedi életciklussal

A Branchiostoma a lámpaláz egy neme, amely három fajt foglal magában: az európai folyami lámpást (Branchiostoma fluviatile), a tengeri lámpást (Branchiostoma lanceolatum) és a mélytengeri lámpást (Branchiostoma profundorum). Ezek a fajok édesvízi és tengeri környezetben találhatók az egész északi féltekén.

A lámpások ősi halak, amelyek több mint 360 millió éve léteznek. Jellegzetes tapadókorongos szájuk van egy sor fogsorral, amellyel más halakhoz tapadnak, és vérükkel és testnedveikkel táplálkoznak. A lámpásoknak is egyedülálló életciklusuk van: lárvákként indulnak az édesvízben, mielőtt az óceánba vándorolnának, majd visszatérnek az édesvízbe, hogy szaporodjanak és elpusztuljanak.

A Branchiostoma fajok ökoszisztémáik fontos összetevői, ragadozóként és zsákmányként egyaránt szolgálnak más halak és vízi állatok számára. Ugyanakkor ki vannak téve az élőhelyek elvesztésének, a szennyezésnek és a túlhalászásnak is, ami veszélyeztetheti populációikat és az általuk lakott ökoszisztémákat. Ennek eredményeként a Branchiostoma fajokat a természetvédelmi szervezetek, például a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetettnek vagy sebezhetőnek tekintik.