A demibászok történetének és jelentőségének feltárása az erődítményekben

A demibászon (többes számban: demibásztion) a 16. és 17. században használt erődítmény. Ez egy kis, megemelt emelvényből vagy ütegből áll, általában árokkal körülvéve, amely az erődítmények fő vonalából nyúlik ki, hogy további védelmi tűzerőt biztosítson. A „demibásztion” kifejezés a francia „demi-bastion” szóból származik, ami „félbástyát” jelent.

A demibástony jellemzően az erődítményekben kiugró szögben épült, ahol lefedhette a főkapu megközelítését, és mellékes tüzet szolgáltathat. a bástyát megkerülni próbáló támadók ellen. Gyakran ravelinnel vagy más kisebb erődítményekkel támasztották alá, amelyek segítettek megvédeni a demibászatot az ellenséges tűztől.

A demibászciót széles körben használták a 16. és 17. századi csillagerődökben, különösen Hollandiában és Franciaországban. Más típusú erődítményekben is alkalmazták őket, például az első világháború árkos erődítményeiben. A hadtörténészek és az erődítések iránt érdeklődők még ma is használják a „demibászció” kifejezést ezeknek a jellegzetes erődítési elemeknek a leírására.