A dervisek és spirituális gyakorlataik megértése a szúfizmusban

A Derv (más néven Darwesh vagy Darvesh) a szúfizmusban, az iszlám misztikus hagyományában használt kifejezés, amely egy spirituális keresőre vagy egy tanítványra utal, aki életét a spirituális növekedés és öntisztulás törekvésének szentelte. A "dervis" szó a perzsa "darweshan" szóból származik, ami azt jelenti, hogy "aki megfordul" vagy "aki forog". Ez az örvénylés vagy forgás gyakorlatára utal, amelyet a dervisek gyakran végeznek vallási szertartásaik során (sema néven).

A dervisek jellemzően a Mevlevi rendhez kapcsolódnak, amelyet a híres szufi költő és filozófus, Rumi alapított a 13. században. A Mevlevi-rend hangsúlyozza a szeretet, az együttérzés és az önmegsemmisítés (vagy "fana") fontosságát a spirituális növekedésre való törekvésben. A dervisek jellegzetes ruházatukról ismertek, amely magában foglalja a hosszú fehér köntöst és a "takiának" nevezett magas, kúpos kalapot. Emellett gyakorolják a „dhikr” néven ismert meditációs formát vagy az isteni nevek ismétlését, a szív megtisztításának és a spirituális tudatosság állapotának elérésének eszközeként.