A dzsingoizmus megértése: definíciók, példák és az extrém nacionalizmus veszélyei
A dzsingoizmus a túlzott hazaszeretet leírására használatos kifejezés, különösen akkor, ha az egyén saját országának másokkal szembeni felsőbbrendűségébe vetett hittel párosul. Utalhat egy agresszív vagy harcias nacionalizmusra is, amely a katonai hatalmat és terjeszkedést dicsőíti.
A „jingo” szó a 19. század közepén keletkezett, és a „The Jingo” nevű népszerű brit zenei dal egyik szereplőjétől származik. A dal egy tengerészről szólt, aki hevesen hazafias és szereti a hazáját, de volt benne lekicsinylő hangvétel is, és a túlzottan nacionalista emberek gúnyolására használták. Idővel a „dzsingo” kifejezést a szélsőséges nacionalizmussal és idegengyűlöletkel társították.
Jingoista viselkedés példái lehetnek:
* Zászlók lengetése és jelszavak kiabálása saját országa támogatására, miközben más országokat vagy kultúrákat becsmérel.
* Katonai akciók támogatása. vagy az agresszió, mint az ország másokkal szembeni dominanciájának érvényre juttatásának eszköze.
* Az a hit, hogy a saját országa eredendően jobb, mint mások, és a világ domináns hatalmának kell lennie.
* Nacionalista retorika használata a kisebbségi csoportokkal vagy bevándorlókkal szembeni diszkriminatív politikák vagy fellépések igazolására.
Fontos megjegyezni, hogy a hazaszeretet nem minden megnyilvánulása dzsingoisztikus, és lehet szeretni és büszkének lenni a hazára anélkül, hogy agresszív vagy idegengyűlölő magatartáshoz folyamodnánk. Ha azonban a nacionalizmus átlépi a határt szélsőséges vagy harcias magatartás felé, az káros és megosztó lehet.