A glükoneogenezis és szerepe a vércukorszint fenntartásában

A glükoneogenezis egy olyan metabolikus út, amely a májban és a vesében megy végbe, ahol nem lehet glükózt nyerni az étrendből vagy a glikogénraktárból. Ebben az esetben a szervezet nem szénhidrát prekurzorokat, például laktátot, glicerint és aminosavakat használ új glükózmolekulák szintéziséhez. A glükoneogenezis egy fontos anyagcsere-útvonal, amely segít a vércukorszint szűk tartományon belüli fenntartásában, különösen éhgyomorra vagy amikor a szervezet nem kap elég szénhidrátot. Szerepet játszik az inzulin- és glukagonszint szabályozásában is, valamint olyan betegségek kialakulásában, mint a cukorbetegség és a rák.
A glükoneogén aminosavak azok, amelyek a glükoneogenezis révén glükóz szintézisére használhatók. Ezek az aminosavak közé tartozik az alanin, a leucin, az izoleucin, a valin és a fenilalanin. Ezek az aminosavak a májban és a vesében végbemenő enzimatikus reakciók során alakulnak át glükózzá. Összefoglalva, a glükoneogenezis egy olyan anyagcsere-útvonal, amely lehetővé teszi a szervezet számára, hogy új glükózmolekulákat szintetizáljon a nem szénhidrát prekurzorokból, a glükoneogén aminosavak pedig azok, amelyek képesek glükóz szintézisére használható ezen az úton.