A hang alapjai: KHz, mintavételezési frekvencia, bitmélység, dinamikatartomány, zajszint, belmagasság, dither, túlmintavétel, szűrés és sztereó képalkotás

A KHz a kilohertz rövidítése, ami a frekvencia egysége. Ez 1000 hertz, vagyis ciklus/másodperc. A hanggal összefüggésben a KHz azt jelenti, hogy az audiojel másodpercenként hányszor ismétli önmagát. Például a 44,1 KHz-es hangmintavételi frekvencia azt jelenti, hogy az audiojel másodpercenként 44 100-szor ismétlődik.
2. Mi a mintavételezési frekvencia?
A mintavételezési frekvencia azt jelenti, hogy egy digitális audiorendszer másodpercenként hányszor mintát vesz az audiojelből, és azt digitális adatokká alakítja. A mintavételezési frekvenciát Hertzben (Hz) mérik, és általában kilohertzben (KHz) fejezik ki audioalkalmazások esetén. Például a CD-minőségű hang mintavételi gyakorisága 44,1 KHz, ami azt jelenti, hogy az audiojelből másodpercenként 44 100-szor mintavételezésre kerül sor.
3. Mi a bitmélység? A bitmélység a digitális audiorendszerben az egyes hangminták megjelenítéséhez használt bitek számát jelenti. A bitmélység határozza meg az audio adatok felbontását, és befolyásolja az audio megjelenítés pontosságát és pontosságát. Az audioalkalmazások általános bitmélységei közé tartozik a 16 bites, 24 bites és 32 bites. A nagyobb bitmélység részletesebb és pontosabb hangmegjelenítést biztosít, de több tárhelyet és feldolgozási teljesítményt is igényel.
4. Mi az a dinamikatartomány? A dinamikatartomány az audiojel leghangosabb és leghalkabb része közötti különbségre utal. Ez a rendszer azon képességének mértéke, hogy a hangszintek széles skáláját képes kezelni torzítás vagy vágás nélkül. A nagyobb dinamikatartomány nagyobb különbséget tesz lehetővé a hang hangos és halk részei között, ami részletesebb és árnyaltabb hangmegjelenítést eredményez.
5. Mi az a Noise Floor?
A zajszint az audiojelben jelenlévő nem kívánt háttérzaj szintjére utal. Különféle tényezők okozhatják, például elektronikus zaj, környezeti zaj és egyéb interferenciaforrások. Alacsonyabb zajszint kívánatos a jó minőségű hanghoz, mivel ez lehetővé teszi a kívánt hangjelek tisztább és pontosabb megjelenítését.
6. Mi az a fejtérfogat?
A fejtávolság az audiojelben lévő fel nem használt terület nagyságát jelenti, amely további erősítést vagy hangerőt tesz lehetővé anélkül, hogy torzítást vagy levágást okozna. Ezt decibelben (dB) mérik, és általában az audiojel csúcsszintje és a kívánt belmagasság közötti különbségként fejezik ki. A nagyobb belmagasság nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az utómunkálatokban és a masteringben, mivel több teret biztosít a hangszintek beállításához a hang minőségének veszélyeztetése nélkül.
7. Mi az a Dither? A Dither egy véletlenszerű vagy pszeudovéletlen zaj, amely a digitális felvételi folyamat során hozzáadódik az audiojelhez. Segít csökkenteni a kvantálási hiba hatását, amely torzulást és műtermékeket okozhat az audiojelben. A dither hozzáadásával az audiojel szélesebb értéktartományban oszlik el, csökkentve a kvantálási hiba valószínűségét, és pontosabb és árnyaltabb hangábrázolást eredményez.
8. Mi az a túlmintavételezés? A túlmintavételezés arra a folyamatra vonatkozik, amikor egy hangjelet a Nyquist-Shannon mintavételezési tételnél magasabb sebességgel mintavételeznek. Ez lehetővé teszi az audiojel pontosabb rekonstrukcióját, és segíthet csökkenteni az álneveket és a torzítás egyéb formáit. A túlmintavételezés a digitális audiorendszerekben használható az audio reprezentáció minőségének javítására, de növeli a rendszer számítási bonyolultságát és memóriaigényét is.
9. Mi a szűrés? A szűrés azt a folyamatot jelenti, amelynek során egy szűrő segítségével eltávolítják a hangjelből a nem kívánt frekvenciákat vagy zajt. A szűrők használhatók a frekvenciaválasz-problémák kijavítására, a zúgás vagy zúgás csökkentésére, valamint az interferencia egyéb formáinak eltávolítására. Különféle típusú szűrők állnak rendelkezésre, beleértve az aluláteresztő, felüláteresztő, sáv- és rovátkás szűrőket, amelyek mindegyike saját egyedi alkalmazással és használati esettel rendelkezik.
10. Mi az a sztereó képalkotás?
A sztereó képalkotás a hangok sztereó mezőben történő elhelyezését és szétválasztását jelenti. Több mikrofon vagy hangcsatorna használatával jön létre, hogy a hangjelet különböző szögekből és perspektívákból rögzítse. A sztereó képalkotás magával ragadóbb és magával ragadóbb hallgatási élmény létrehozására használható, mivel lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy úgy érzékeljék a hangokat, mintha a tér meghatározott helyeiről érkeznének.