A jóakarat megértése az etikában és az erkölcsfilozófiában

A jó szándékú kifejezés a filozófiában használatos, különösen az etika és az erkölcsfilozófia összefüggésében. Arra az elképzelésre utal, hogy egy cselekvés vagy döntés erkölcsileg helyes vagy indokolt, mert összhangban van az érintett egyének vagy entitások jólétével vagy virágzásával.

Más szóval, egy cselekvést akkor tekintünk jó szándékúnak, ha az általános az általa érintett emberek vagy entitások jóléte, nem pedig egyszerűen önérdek vagy személyes haszon motiválja őket. Ez magában foglalhatja egy cselekvés hosszú távú következményeit, valamint a másokra gyakorolt hatását, és olyan döntések meghozatalát, amelyek az ő jólétüket helyezik előtérbe a saját vágyaikkal vagy érdekeivel szemben.

A jó akarat fogalmát gyakran társítják a a „közjó” gondolata, amely arra az elképzelésre utal, hogy vannak bizonyos javak vagy értékek, amelyekben egy közösség vagy társadalom minden tagja osztozik, és hogy a cselekvéseket az alapján kell megítélni, hogy mennyire támogatják ezeket a közös értékeket. Ebben az értelemben a jóakarat a közjó előtérbe helyezésének módja az egyéni önérdekkel szemben.