A kalifák jelentőségének megértése az iszlám történelemben

A kalifa (/ˈk
lɪf/; arabul: خليفة khalīfah) az iszlám közösség vezetőjének titulusa, hagyományosan Mohamed politikai és vallási utódja. A kalifátus egy olyan államforma, amelyben a kalifa a muszlim közösség vezérigazgatója és szellemi vezetője is egyben.

A kalifátus eredetileg az iszlám korai éveiben jött létre, és a 20. században megszűnt. Fennállása alatt a kalifátus az iszlám világ egyik fő hatalma volt, és a kalifa az Ummah (a globális muszlim közösség) legfelsőbb vezetőjeként szolgált. A kalifa volt a felelős az iszlám törvények fenntartásáért és betartásáért, a viták megoldásáért és a hit védelméért a külső fenyegetésekkel szemben.

A kalifa címet a történelem során különböző muszlim vezetők használták, de leggyakrabban a korai kalifákhoz kötik, akik Mohamed közvetlen utódai, és jelentős szerepet játszottak a korai iszlám közösség kialakításában. A kalifátust a modern időkben egyes muszlim csoportok újjáélesztették, és arra törekednek, hogy az intézményt a globális muzulmán közösség egyesítő erejeként visszaállítsák.