A koacervátumok megértése: Tulajdonságok és alkalmazások

A koacervát egy olyan kolloid diszperzióra utal, amely egy folyadék részecskéiből vagy cseppjeiből áll, szétszórva egy másik nem elegyedő folyadékban. A "koacervátum" kifejezést William Thomas Astbury brit kémikus vezette be 1927-ben, és a latin "co" szavakból származik, amelyek jelentése "együtt" és "acervus", azaz "halom".

A koacervátumok jellemzően két különböző felületi feszültségű folyadékokat keverünk össze. Az egyik folyadék cseppjei vagy részecskéi külön fázist alkotnak a másik folyadékban, és koacervátum szerkezetet hoznak létre. Ez előfordulhat homogén és heterogén rendszerekben is, például emulziókban, szuszpenziókban és habokban. A koacervátumok számos egyedi tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket más típusú kolloid diszperzióktól. Például a koacervátumok jellemzően stabilabbak, mint az emulziók, és nagyobb fokú fázisszétválasztást mutathatnak. Ezenkívül a koacervátumok reverzibilis átmeneteken mennek keresztül folyékony és szilárd halmazállapotok között, attól függően, hogy milyen körülmények között keletkeznek. A koacervátumok széles körben alkalmazhatók olyan területeken, mint az élelmiszertudomány, a gyógyszeripar és az orvosbiológiai mérnöki tudomány. A koacervátumokat például élelmiszer-emulziók, például majonézek és salátaöntetek előállításához használják, és potenciálisan alkalmazhatók a gyógyszeradagoló rendszerekben és a szövetfejlesztésben.