A kommunizáció megértése: a szocialista és kommunista társadalmak kulcsfontosságú aspektusa

A marxista elmélet kontextusában a kommunizáció azt a folyamatot jelenti, amelynek során a termelési eszközök és más társadalmi viszonyok kollektíven a közösség egésze, nem pedig magánszemélyek vagy vállalatok tulajdonában és ellenőrzése alatt állnak. Ezt a szocialista vagy kommunista társadalom kulcsfontosságú aspektusának tekintik, amelyben a társadalom vagyona és erőforrásai egyenlően oszlanak meg, és mindenki hozzáfér az élethez szükséges szükségletekhez.

Ebben az értelemben a kommunizáció nem csupán a tulajdon tulajdonjogát jelenti, hanem az erőforrások felhasználásának és elosztásának módjáról is. Egy kommunizált társadalomban az erőforrások felhasználásával és a termelés megszervezésével kapcsolatos döntéseket közösen hozzák meg, nem pedig magánszemélyek vagy vállalatok által, akik a profit maximalizálására törekszenek. Ez magában foglalhat olyan dolgokat, mint a szövetkezeti vállalkozások, a munkások tulajdonában lévő vállalkozások és a közösségi alapú döntéshozatali folyamatok.

A kommunikációt gyakran tekintik a szocialista és kommunista mozgalmak hosszú távú céljának, nem pedig közvetlen célnak. Ez egy olyan társadalom víziója, amelyben már nem az állam és a piac a termelés és elosztás megszervezésének elsődleges mechanizmusa, hanem inkább önkéntes egyesületek és kollektívák hálózata. Ebben az értelemben a kommunizáció nem csupán a vagyon újraelosztásáról szól, hanem a társadalmi viszonyok és az emberek egymás közötti kölcsönhatásainak átalakulásáról is.