A Megachiroptera rejtélyeinek feltárása: A denevérek kihalt alrendje

A Megachiroptera a denevérek egy kihalt alrendje, amely a paleocén és az eocén korszakban élt, körülbelül 60-50 millió évvel ezelőtt. A "Megachiroptera" név görögül "nagy szárnyat" jelent, ami e denevérek szárnyainak nagy méretére utal a modern denevérekhez képest.

A Megachiroptera-kat nagy méretük, hosszú szárnyaik és robusztus mellső végtagjaik jellemezték. Jellegzetes koponyaformájuk és fogazatuk volt, ami különbözött a modern denevérekétől. Egyes Megachiroptera fajok fogai jobban hasonlítottak a húsevő emlősökéhez, mint a modern denevérekhez.

Úgy tartják, hogy a Megachiroptera valószínűleg erdőben élő állatok, és egyes fajok rovarevők vagy mindenevők is lehettek. Ezeknek a denevéreknek a pontos ökológiai szerepe azonban nem teljesen ismert a korlátozott fosszilis feljegyzések miatt.

A Megachiroptera számos kövületi lelőhelyről ismert szerte a világon, beleértve Észak-Amerikát, Európát és Ázsiát. A legismertebb Megachiroptera fosszíliák az USA-beli wyomingi Green River Formációból származnak, amely egy híres fosszilis lelőhely, amely számos jól megőrzött ősi emlős és madár példányt eredményezett.