A mellifluousness édes hangja
A mellifluousness egy főnév, amely a sima, gazdag és édes hang minőségére utal. Gyakran használják a zene, a költészet vagy a verbális kifejezés más formáinak leírására, amelyek kellemes és harmonikus hangvételűek. A szó a latin „mellis” szóból származik, ami „méz” és „fluere”, azaz „folyni”.
Példák a mondatokban a nyájasságra:
1. A szoprán hangja nyájas volt, és úgy érezte a közönség, mintha folyékony aranyat hallgatna.
2. A vers nyájassága örömet okozott a felolvasásnak, minden sor simán átfolyt a következőbe.
3. A hegedűs játékának nyájassága könnyeket csalt a hallgató szemébe, ilyen volt a szépsége és a meghatottsága.
Ez tetszik
Ez nem tetszik
Tartalmi Hiba jelentése
Megosztás
