A mezotermikus kőzetek megértése: meghatározás, képződés és példák

A mezotermikus kifejezés a geológiában egy olyan metamorf kőzettípus leírására szolgál, amely nagy nyomású és mérsékelt hőmérsékleti körülmények között képződik. A "mezotermikus" szó a görög "mesos" szóból származik, ami "közép" és "termosz", azaz "hő". A mezotermikus kőzetek jellemzően akkor jönnek létre, amikor az üledékes vagy magmás kőzetek hőnek és nyomásnak vannak kitéve, ami változást okoz. ásványi összetételük és állaguk. Ez a folyamat előfordulhat hegyépítési események során, például tektonikus lemezek ütközésekor, vagy a kőzetek vastag üledékrétegek alá temetésekor.

A mezotermikus kőzetek további két alkategóriára oszthatók:

1. Mezotermális metamorf kőzetek: Ezek olyan kőzetek, amelyek 200 °C és 400 °C (392–752 °F) közötti hőmérsékleten metamorfózison mentek keresztül. A mezotermikus metamorf kőzetekre példa a pala, a filit és a pala.
2. Mezotermikus magmás kőzetek: Ezek a kőzetek, amelyek a magma 500 °C és 800 °C közötti hőmérsékleten történő lehűlése és megszilárdulása során keletkeztek. A mezotermikus magmás kőzetek példái közé tartozik a gránit és a diorit. Összefoglalva, a mezotermikus kifejezés olyan kőzetek leírására szolgál, amelyek mérsékelt hőmérsékleten, jellemzően 200 °C és 800 °C között mentek át metamorfózison vagy magmás megszilárduláson.