A munkahelyi lazítás megértése: példák és következmények

A lazaság arra utal, hogy valaki nem, vagy rosszul végzi el a munkáját vagy kötelességeit. Utalhat szünetekre vagy tétlenségre is, különösen munkaidőben.

A munkahelyen a lazítás improduktívnak tekinthető, és olyan negatív következményekkel járhat, mint a határidők elmulasztása, a termelékenység csökkenése és a fegyelmi intézkedések. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szünetek és a pihenőidők elengedhetetlenek a termelékenység fenntartásához és a kiégés elkerüléséhez.

Íme néhány példa a lazításra:

1. Nem vagy egyáltalán nem fejezi be a feladatokat időben vagy egyáltalán.
2. A munka halogatása vagy késleltetése.
3. Hosszú szünetek tartása vagy engedély nélküli korai távozás.
4. A teljesítmény szabványok vagy a minőségi elvárások teljesítésének elmulasztása.
5. Valós ok nélküli távollét vagy késés.
6. Túlzott időt tölt nem munkával kapcsolatos tevékenységekkel, például közösségi médiával vagy személyes telefonhívásokkal.
7. Nem követi a vállalati irányelveket vagy eljárásokat.
8. Felelősségek vagy kötelességek elhanyagolása.
9. Felkészületlenség az értekezletekre vagy a határidőkre.
10. A részletekre vagy a munka minőségére való odafigyelés hiánya.

Fontos megjegyezni, hogy a lazítás lehet szándékos vagy nem szándékos. Előfordulhat, hogy egyes alkalmazottak tudatában vannak a termelékenység hiányának, és tudatos döntést hoznak a lazítás mellett, míg mások nem ismerik hatékonyságukat, vagy olyan személyes problémákkal küszködnek, amelyek befolyásolják munkateljesítményüket.