A paralogizmusok megértése: Útmutató a logikai tévedések azonosításához

A paralogizmus egy logikai tévedés, amelyben olyan premisszákból vonnak le következtetést, amelyek nem elegendőek annak alátámasztására. Más szavakkal, az érvelés érvénytelen vagy hibás érvelésen alapul. A "paralogizmus" kifejezés a görög "para" (jelentése "mellett" vagy "mellett") és "logos" (jelentése "ok" vagy "érv") szavakból származik. "). Gottlob Frege filozófus és logikus használta először a 19. század végén, hogy leírjon egy olyan típusú tévedést, amely magában foglalja olyan következtetés levonását, amelyet a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolnak.

Íme néhány példa a paralogizmusokra:

1. "Mindig is azt hittem, hogy az ég kék, ezért az égnek kéknek kell lennie." Ez az érvelés paralogizmus, mert azt feltételezi, hogy a hiedelmek mindig bizonyítékokon alapulnak, holott valójában sok más tényezőn is alapulhatnak, például szokáson, hagyományon vagy személyes preferencián.
2. "Ha nyernék a lottón, boldog lennék, ezért meg kell nyernem a lottón." Ez az érv paralogizmus, mert azt feltételezi, hogy a boldogság kizárólag a lottón való nyeréstől függ, holott valójában sok más tényező is hozzájárulhat a boldogsághoz.
3. "Soha nem láttam szellemet, ezért szellemek nem léteznek." Ez az érvelés paralogizmus, mert azt feltételezi, hogy a bizonyítékok hiánya valaminek a létezésére annak bizonyítéka, hogy nem létezik, holott valójában sok más oka is lehet annak, hogy miért nem találtak bizonyítékot.

E példák mindegyikében a következtetés nem logikusan alátámasztja a premisszák. Az első premissza igaz lehet, de a második premissza egy kimondatlan feltételezésen vagy egy logikai tévedésen alapul, ami aláássa az érvelés egészének érvényességét.