A sarki fegyverek története és fejlődése

A rúdfegyver egy olyan fegyvertípus, amely egy hosszú nyélből áll, amelynek egyik végéhez egy éles hegy vagy penge van, a másik végéhez pedig egy lándzsaszerű fej kapcsolódik. A fej jellemzően fémből készült, és lökésre vagy vágásra tervezték, míg a fogantyú készülhet fából, fémből vagy más anyagból.

A pólusfegyverek népszerűek voltak a középkori és a reneszánsz Európában, különösen a gyalogos katonák és lovagok körében. Harctéri harcra és párbajra egyaránt használták, és páncélozott és páncélozatlan ellenfelekkel szemben egyaránt hatékonyak voltak. Néhány gyakori típusú rúdfegyver a lándzsa, az alabárd és a csuka.

A modern időkben a rúdfegyvereket nem használják olyan általánosan fegyverként, de továbbra is használják őket történelmi eseményekben és szertartási tárgyakként. Ezenkívül egyes harcművészeti és sportszervezetek pólusfegyvereket használnak edzéseszközként vagy versenyfegyverként.