A stingareeing művészete: Fenntartható halászati gyakorlat hosszú múlttal
A stingareeing egy hagyományos halászati gyakorlat, amelyet a világ egyes részein alkalmaznak, különösen Délkelet-Ázsiában és Afrikában. Ez magában foglalja egy kis, mérgező hal, az úgynevezett "stingaree" használatát a nagyobb zsákmányhalak kifogására. A stingaree egy zsinórhoz vagy szigonyhoz van rögzítve, és amikor egy nagyobb halba harap, mérge a nagyobb hal mozgásképtelenné teszi, így a halászok könnyen elkaphatják.
A stingaree-t évszázadok óta használják a világ egyes részein, de nagyrészt korszerűbb horgászmódszerek váltották fel. Egyes területeken azonban még mindig gyakorolják, különösen Indonéziában és Malajziában, ahol a halászat hagyományos és fenntartható módjának számít.
A stingaree hal maga egy kicsi, megnyúlt hal, hosszú, hegyes orrával és mérgező gerinccel. vissza. Sekély tengerparti vizekben és torkolatokban található, kisebb halakkal és rákfélékkel táplálkozik. A stingaree gerincéből származó méreg elég erős a nagyobb halak mozgásképtelenné tételéhez, de nem veszélyes az emberre.
A stingaree-nek számos előnye van a többi horgászmódszerrel szemben. Lehetővé teszi a halászok számára, hogy nagyobb halakat fogjanak ki anélkül, hogy fizikailag üldözniük kellene őket, ami fárasztó és veszélyes lehet. Ezen túlmenően, mivel a singaree csak nagyobb halakat harap, csökkenti a járulékos fogások mennyiségét (a halászhálókba fogott nem célfajok), és segít fenntartani az óceán halpopulációinak egészséges egyensúlyát. A horgászatnak azonban vannak potenciális hátrányai is. A stingaree gerincéből származó méreg fájdalmas sebeket okozhat, ha nem kezelik megfelelően, és a halat nehéz lehet kezelni és tárolni, miután elkapták. Ezen túlmenően, mivel a horgászat során élő halat használnak csaliként, ez egy „kegyetlenebb” horgászmódszernek tekinthető más, mesterséges csalit vagy hálót használó módszerhez képest.
Összességében elmondható, hogy bár a horgászat hagyományos és fenntartható horgászati módja nem hátrányai nélkül. Mint minden halászati módszernél, itt is fontos figyelembe venni a környezetre és a fogott állatok jólétére gyakorolt lehetséges hatásokat.