A turanizmus megértése: A pántürk mozgalom történeti áttekintése

A turanizmus (más néven pánturkizmus vagy turkisztánizmus) egy politikai és ideológiai mozgalom, amely a török népek egységét és egy török állam vagy föderáció létrehozását szorgalmazza. A mozgalom gyökerei a 19. századra nyúlnak vissza, de jelentős lendületet a 20. század elején kapott, különösen az ifjútörök értelmiségiek körében, akikre hatással voltak az Ifjú Pulyka mozgalom eszméi.

A „Turan” kifejezés a perzsa „” szóból származik. a törökök földje", és a török népek által lakott hatalmas területek leírására szolgál. A turanizmus célja az volt, hogy az összes türk népet egyetlen állam vagy föderáció alá vonja össze, amely nemcsak a mai Törökországot foglalja magában, hanem más régiókat is, ahol a török nyelvek és kultúrák elterjedtek, mint például Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán.

Turanizmus. a nacionalizmus és a pánnacionalizmus eszméi befolyásolták, amelyek a 19. század végén és a 20. század elején népszerűek voltak Európában. A turanizmus azonban abban különbözött ezektől a mozgalmaktól, hogy a török népek közös kulturális és nyelvi örökségét hangsúlyozta, nem pedig az etnikai vagy faji identitást.

A mozgalomnak több kulcsfontosságú támogatója volt, köztük Ahmed Midhat Efendi török újságíró és politikus, aki sokat írt a törökökről. egységes török állam szükségessége; Mahammad Ahmad Gurbanov azerbajdzsáni költő és író, aki egy Azerbajdzsánt és más kaukázusi területeket magában foglaló török föderáció létrehozását szorgalmazta; valamint Abdullah Dzhaparov kazah értelmiségi és aktivista, aki egy pántörök konföderáció eszméjét hirdette, amely minden török népet felölel.

A 20. század elején a politikai gondolkodásra és diskurzusra gyakorolt befolyása ellenére a turanizmus az elmúlt években nagyrészt kiesett a kegyéből. , különösen a törökök és más török népek fiatalabb generációi körében. Egyesek a mozgalmat túlságosan nacionalista és megosztóként bírálták, mások pedig azzal érveltek, hogy a török világ kultúráinak és nyelveinek sokfélesége miatt nem praktikus és irreális.

A turanizmus öröksége azonban még mindig látható a modern kori politikai életben. táj a régióban. Például az elmúlt években újjáéledt a török föderáció vagy konföderáció gondolata, amely a régió előtt álló kihívások – például a gazdasági fejlődés, a politikai stabilitás és a kulturális megőrzés – megoldásának egyik módja. Ezenkívül a turanizmus fogalma számos török nép identitását és önfelfogását befolyásolta, különösen azokét, akik olyan régiókban élnek, ahol a törököt kisebbségi nyelvként beszélik. Összességében a turanizmus fontos fejezetet jelent a politikai gondolkodás és diskurzus történetében. a török világ, és annak öröksége a mai napig formálja a régió politikáját, kultúráját és identitását.