A vérátömlesztés megértése: típusai, kockázatai és előnyei

A vérátömlesztés olyan orvosi eljárás, amelynek során a vért egyik személytől (a donortól) egy másik személyhez (a recipienshez) adják át. A vérátömlesztés célja a sérülés vagy betegség miatt elvesztett vér pótlása, vagy a vér mennyiségének növelése a szervezetben.
A vérátömlesztésnek többféle típusa létezik, többek között:
1. Vörösvérsejt-transzfúzió: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja a vörösvérsejtek átvitelét a donortól egy olyan recipienshez, akinek sérülés vagy betegség miatt alacsony a vörösvérsejt-szintje.
2. Thrombocyta-transzfúzió: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja a vérlemezkék átvitelét a donortól egy olyan recipienshez, akinek sérülés vagy betegség miatt alacsony a vérlemezkék száma.
3. Plazmatranszfúzió: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja a plazma (a vér folyékony részének) átvitelét a donortól egy olyan recipienshez, akinek alacsony bizonyos fehérjeszintje van a vérében.
4. Köldökzsinórvér-transzfúzió: Az ilyen típusú transzfúzió során a köldökzsinórvért (az újszülött köldökzsinórjából gyűjtött vért) a donortól egy olyan recipienshez továbbítják, akinek őssejtekre van szüksége. A vérátömlesztés életmentő lehet olyan emberek számára, akik sok vért vesztett sérülés vagy műtét miatt, vagy azok számára, akiknek bizonyos, a vértermelést befolyásoló betegségei vannak. A vérátömlesztéshez azonban kockázatok is társulnak, például olyan fertőző betegségek átvitele, mint a HIV és a hepatitis. E kockázatok minimalizálása érdekében a véradásokat gondosan átvizsgálják és tesztelik, mielőtt transzfúzióhoz használnák.
Mi az a vércsoport?
A vércsoport a vörösvértestek felszínén jelenlévő antigének (az immunválaszt kiváltó anyagok) specifikus típusára utal. . Négy fő vércsoport létezik: A, B, AB és O. Mindegyik vércsoportnak van egy specifikus antigénje, amely jelen van vagy hiányzik a vörösvértestek felszínén. Az egyén vércsoportja határozza meg, hogy milyen típusú vért tud venni. transzfúzióban kapni. Például valaki A vércsoportú csak az A vagy O vércsoportú donoroktól kaphat vért, míg a B vércsoportú csak olyan donortól kaphat vért, akinek B vagy O vércsoportja van. A vércsoport meghatározása azért fontos, mert segít gondoskodjon arról, hogy a transzfúzió során a megfelelő vértípust adják a megfelelő személynek. Ha valaki olyan vért kap, amely nem kompatibilis a saját vércsoportjával, az súlyos reakciót válthat ki, és akár végzetes is lehet. A vércsoport-meghatározást a vércsoport-meghatározásban is használják, amely egy olyan teszt, amely meghatározza az egyén vércsoportját a vörösvértesteken lévő specifikus antigének jelenléte vagy hiánya alapján.
Melyek a vérátömlesztések különböző típusai?
A vérátömlesztésnek többféle típusa létezik. , beleértve:
1. Teljes vér transzfúzió: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja a teljes vér átvitelét a donortól a recipienshez. A teljes vér vörösvértesteket, vérlemezkéket és plazmát tartalmaz.
2. Vörösvérsejt-transzfúzió: Az ilyen típusú transzfúzió csak vörösvérsejtek átvitelét jelenti a donortól a recipienshez. A vörösvértestek a vér azon részei, amelyek oxigént szállítanak a szervezetben.
3. Vérlemezke-transzfúzió: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja a vérlemezkék átvitelét a donortól egy olyan recipienshez, akinek sérülés vagy betegség miatt alacsony a vérlemezkék száma. A vérlemezkék a vér azon része, amely segíti a vér alvadását.
4. Plazmatranszfúzió: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja a plazma (a vér folyékony részének) átvitelét a donortól egy olyan recipienshez, akinek alacsony bizonyos fehérjeszintje van a vérében. A plazma fehérjéket és más anyagokat tartalmaz, amelyek fontosak a véralvadáshoz, az immunrendszer működéséhez és más testi folyamatokhoz.
5. Köldökzsinórvér transzfúzió: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja a köldökzsinórvér (az újszülött köldökzsinórjából gyűjtött vér) átvitelét a donortól egy olyan recipienshez, akinek őssejtekre van szüksége. Az őssejtek a szervezetben lévő összes különböző típusú sejt előfutárai, és bizonyos egészségügyi állapotok, például leukémia és limfóma kezelésére használhatók.
6. Kettős vörösvérsejt-transzfúzió: Az ilyen típusú transzfúzió során két egység vörösvértestet visznek át egy donortól egy olyan recipienshez, akinek sérülés vagy betegség miatt alacsony a vörösvérsejt-szintje.
7. Hidroxi-karbamid által kiváltott tolerancia: Ez a fajta transzfúzió abban áll, hogy kis mennyiségű vért adnak át a donortól a recipiensnek egy bizonyos ideig, hogy segítsék a recipiens immunrendszerét toleránssá válni a donor vérével szemben. Ez bizonyos egészségügyi állapotok, például autoimmun hemolitikus anémia kezelésére használható.8. Méhen belüli transzfúzió: Az ilyen típusú transzfúzió során vért juttatnak egy olyan terhes nő méhébe, akinek olyan állapota van, amely miatt csecsemőjének alacsony vörösvérsejt-szintje van.
9. Magzati vérátömlesztés: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja a vér átvitelét a magzat köldökzsinórjából az anya keringésébe a terhesség alatt. Ez bizonyos egészségügyi állapotok, például placenta previa és a köldökzsinór rendellenességeinek kezelésére használható.
10. Felnőttről felnőttre történő perifériás vér őssejt-transzplantációja: Ez a fajta transzfúzió magában foglalja az őssejtek átvitelét egy felnőtt donortól egy olyan felnőtt recipienshez, akinek olyan betegsége van, amely őssejt-átültetést igényel. Milyen kockázatokkal jár a vérátömlesztés? a transzfúziók életmentőek lehetnek, kockázatokkal is járnak. Néhány kockázat a következőket tartalmazza:
1. Fertőzés: Az adományozott vérben előforduló baktériumok vagy vírusok által okozott fertőzés kismértékű kockázata áll fenn.
2. Allergiás reakció: Néhány ember allergiás reakciót válthat ki a transzfúziós folyamat során használt antibiotikumokra vagy más anyagokra.
3. Hemolitikus reakció: Ez egy ritka, de potenciálisan életveszélyes szövődmény, amely akkor fordul elő, amikor a recipiens immunrendszere megtámadja az adományozott vörösvértesteket.
4. Véralvadási zavarok: A vérlemezkék vagy a plazma transzfúziója növelheti a véralvadási rendellenességek, például a mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia kockázatát.
5. Akut légzési distressz szindróma (ARDS): Ez egy ritka, de potenciálisan életveszélyes szövődmény, amely akkor fordul elő, amikor a folyadék felhalmozódik a tüdőben.
6. Transzfúzióval kapcsolatos akut tüdőkárosodás (TRALI): Ez egy ritka, de potenciálisan életveszélyes szövődmény, amely akkor fordul elő, amikor a recipiens immunrendszere reagál az adományozott vérre.
7. Graft-versus-host betegség (GVHD): Ez egy olyan szövődmény, amely őssejt-transzplantációt követően fordulhat elő, amikor a donor immunsejtjei megtámadják a recipiens szöveteit.
8. Fertőző betegségek átvitele: Fennáll a fertőző betegségek, például a HIV és a hepatitis vérátömlesztéssel történő átvitelének kockázata. Ez a kockázat azonban nagyon alacsony a véradók szigorú szűrése és vizsgálata miatt.
9. Vércsoport-inkompatibilitás: Ha a recipiens és a donor különböző vércsoportokkal rendelkezik, fennáll a veszélye annak, hogy immunreakció lép fel, ha az adott vért a recipiens immunrendszere idegennek ismeri fel.
10. Nemkívánatos reakciók a vérkomponensekre: Egyesek nemkívánatos reakciót tapasztalhatnak a vér bizonyos összetevőivel szemben, például a véralvadás megelőzésére használt antikoagulánsokkal szemben. Fontos megjegyezni, hogy ezek a kockázatok ritkák, és a vérátömlesztés előnyei gyakran meghaladják a kockázatokat. sok beteg számára. Fontos azonban, hogy minden aggályát vagy kérdéseit megvitassa egészségügyi szolgáltatójával, mielőtt vérátömlesztést végezne.