A veleszületetlenség megértése a nyelvben

A veleszületetlenség egy olyan kifejezés, amelyet a nyelvészetben arra használnak, hogy leírják egy adott tulajdonság vagy szerkezet hiányát a nyelvben. Gyakran használják a veleszületettséggel való szembeállításra, amely olyan tulajdonságokra vagy struktúrákra utal, amelyek egy nyelvben jelen vannak, és amelyeket a beszélők már kiskoruktól megtanulnak.

Például az angol nyelvtani nemi rendszer hiánya veleszületett tulajdonság, mivel nincs jelen a nyelvben, és a beszélőknek meg kell tanulniuk a kitettség és a használat során. Ezzel szemben a nyelvtani nemi rendszer jelenléte az olyan nyelvekben, mint a francia és a német, veleszületett jellemző, mivel beépül a nyelv nyelvtanába, és a beszélők már fiatal koruktól megtanulják.

A veleszületettség utalhat bizonyos hangok hiányára, ill. fonológiai jellemzők egy nyelvben. Például az /r/ hang hiánya sok ázsiai nyelvben veleszületett jellemző, mivel az nincs jelen a nyelvben, és a beszélőknek meg kell tanulniuk a kitettség és a használat során. Egy nyelv bizonyos jellemzőinek vagy struktúráinak értelmezése, és ezt gyakran szembeállítják a veleszületettséggel, amely olyan tulajdonságokra vagy struktúrákra utal, amelyek egy nyelvben jelen vannak, és amelyeket a beszélők már kiskoruktól megtanulnak.