Az előrendelés megértése különböző vallási hagyományokban

Az előre elrendelés egy olyan kifejezés, amelyet a teológiában használnak annak az elképzelésnek a leírására, hogy Isten már meghatározott vagy előre meghatározott bizonyos eseményeket vagy kimeneteleket, mielőtt azok bekövetkeznének. Gyakran hozzák összefüggésbe az isteni gondviselés fogalmával, amely szerint Isten aktívan részt vesz a világ dolgaiban, és akarata szerint irányítja azokat. A keresztény teológiában az előre elrendelést néha az „eleve elrendelés” kifejezéssel felcserélve használják, bár van néhány apró különbség a két fogalom között. A predesztináció kifejezetten arra az elképzelésre utal, hogy Isten előre meghatározta az egyének sorsát, vagy megmenti őket, vagy hitük vagy tetteik alapján örök büntetésre ítélte őket. Az előre elrendelés ezzel szemben tetszőleges számú eseményre vagy kimenetelre vonatkozhat, amelyeket Isten már meghatározott bekövetkezésük előtt.

Az előre elrendelést gyakran úgy tekintik, mint Isten szuverenitása és az emberi szabad akarat közötti kapcsolat megértésének módját. Egyes teológusok azzal érvelnek, hogy az, hogy Isten előre elrendelt bizonyos eseményeket, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberi lényeknek nincs szabad akarata, hanem azt, hogy Isten a mi döntéseinket és tetteinket használja fel arra, hogy elérje a kívánt eredményt. Mások úgy vélik, hogy az előre elrendelés egy determinisztikusabb világszemléletet foglal magában, amelyben mindent Isten határoz meg, és az embereknek alig vagy egyáltalán nincs mozgástere.

Az iszlám teológiában az előre elrendelés fogalmát „qadar” néven ismerik (arabul: قدر). Úgy tartják, hogy Allah már mindent elrendelt, beleértve az emberek cselekedeteit is, mielőtt azok bekövetkeznének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberi lényeknek ne lenne szabad akarata vagy felelőssége tetteikért. Inkább úgy tekintenek rá, mint az Isten szuverenitása és az emberi cselekvés közötti egyensúly megértésére. A hinduizmusban az előre elrendelés fogalmát gyakran a „karma” (szanszkrit: कर्म) gondolatával társítják. E hiedelem szerint minden cselekedetnek következményei vannak, és az egyén életének menetét a múltbeli tettei és a megszerzett felhalmozott karma alakítja. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a világ determinisztikus nézetét, mivel a karma hatásai mérsékelhetők vagy leküzdhetők spirituális gyakorlatokkal és önerőfeszítésekkel. A buddhizmusban az előre elrendelés fogalmát gyakran úgy tekintik, mint a karma összefüggéseinek megértését. minden dolog. A buddhista tanítások szerint minden cselekvés és esemény számtalan más cselekedettel és eseménnyel függ össze, az egyén életútját pedig saját tettei és az univerzum kollektív karmája alakítja. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a világ determinisztikus nézetét, mivel az egyénekről úgy tekintenek, mint akik rendelkeznek önrendelkezéssel, és képesek arra, hogy gondolataikkal, szavaikkal és tetteikkel alakítsák saját sorsukat.

Összefoglalva, az előre elrendelés a különféle vallási hagyományokban használt kifejezés. annak az elképzelésnek a leírására, hogy Isten vagy egy magasabb hatalom már meghatározott eseményeket vagy kimeneteleket, mielőtt azok bekövetkeznének. Bár ennek a fogalomnak a sajátosságai vallásonként változhatnak, gyakran az isteni gondviselés eszméjéhez, valamint Isten szuverenitása és az emberi cselekvés közötti egyensúlyhoz kapcsolják.