Az eredménytelenség megértése a közgazdaságtanban: okok és megoldások
A közgazdaságtanban az eredménytelenség olyan helyzetet jelent, amikor az erőforrásokat nem a lehető leghatékonyabb módon használják fel a kívánt eredmény elérése érdekében. Ennek számos oka lehet, például:
1. Információhiány: Ha a vevők és az eladók nem férnek hozzá teljes és pontos információkhoz az általuk forgalmazott árukról és szolgáltatásokról, akkor olyan döntéseket hozhatnak, amelyek nem szolgálják az ő érdekeiket.
2. Externáliák: Ha egy áru vagy szolgáltatás előállítása vagy fogyasztása negatív hatással van az ügyletben közvetlenül nem érintett harmadik felekre, ezt externáliának nevezik. Például a gyárból származó szennyezés egészségügyi költségeket róhat a közelben élőkre, de ezek a költségek nem jelennek meg az előállított áru piaci árában.
3. Piaci erő: Ha egy vagy több cég jelentős piaci erővel rendelkezik, képesek lehetnek befolyásolni az árakat és korlátozni a versenyt, ami nem hatékony eredményekhez vezet.
4. Információs aszimmetria: Ha egy tranzakció során az egyik fél több információval rendelkezik, mint a másik, ez kizsákmányoláshoz és hatékonyságvesztéshez vezethet. Például, ha egy használtautó-értékesítő többet tud az autó állapotáról, mint a vevő, előfordulhat, hogy a vevő túl sokat fizet az autóért.
5. Közjavak: A nem rivalizáló és ki nem zárható javakat és szolgáltatásokat, mint például a honvédelmi vagy közparkokat, a piac alulbiztosíthatja, mert nincs mód arra, hogy az embereket kizárják a használatukból, vagy a használatuk alapján eltérő díjat számítsanak fel. .
6. Piaci kudarcok: A piaci kudarcoknak többféle típusa van, amelyek hatékonyságvesztéshez vezethetnek, ideértve a következőket:
* Külső tényezők* Információs aszimmetria* Bizonytalanság* Hiányos piacok* Tökéletlen verseny7. Kormányzati kudarc: Még ha a kormány megpróbálja kijavítani a piaci hiányosságokat, akkor is követhet el hibákat, vagy politikai befolyásnak van kitéve, ami eredménytelenséghez vezet.
8. Bérletszerzési magatartás: Amikor egyének vagy cégek járadékszerzési magatartást folytatnak, például lobbiznak különleges szívességekért vagy támogatásokért, ez az erőforrások nem hatékony elosztásához vezethet.
9. Hiányos piacok: Ha hiányoznak a piacok, vagy hiányosak az információk az áruk és szolgáltatások értékéről, az eredménytelenséghez vezethet. Például előfordulhat, hogy egy adott biztosítási vagy befektetési típusnak nincs piaca.
10. Technológiai változás: A gyors technológiai változás eredménytelenséghez vezethet, mivel a cégek és a munkavállalók küzdenek az új technológiákhoz és üzleti modellekhez való alkalmazkodással. Összefoglalva, a gazdaságosság hiánya olyan helyzetre utal, amikor az erőforrásokat nem a lehető leghatékonyabb módon használják fel a kívánt cél elérése érdekében. különböző tényezők miatt, mint például az információhiány, az externáliák, a piaci erő, az információs aszimmetria, a közjavak, a piaci kudarcok, a kormányzati kudarc, a járadékszerzési magatartás, a hiányos piacok és a technológiai változás.