Az exilarch jelentősége a talmudi babiloni zsidóságban

Exilarch (héberül: אכסלאר, Akhsalar) a babiloni zsidó közösségben a talmudi időszakban (i.sz. 3–6. század) használt cím volt. A babiloni Zsidó Akadémia vagy jesiva vezetőjére utalt, aki a zsidó törvények tanításáért és értelmezéséért volt felelős.

A számkivetettséget a babiloni zsidó közösség szellemi vezetőjének tekintették, és a babiloni zsidó hatóságok nevezték ki. Fontos szerepet játszott a zsidó hagyomány fenntartásában és a zsidó törvények helyes betartásának biztosításában. A száműzetés a zsidó liturgia és szokások fejlesztésében is részt vett, döntéseit pedig a zsidók tiszteletben tartották az egész talmudi világban.

A „száműzetés” cím a héber „galut” szóból származik, ami „száműzetést” jelent. Ez azt a tényt tükrözi, hogy a babiloni zsidó közösség száműzetésben élt, és hogy a száműzött vezető olyan vezető volt, aki segített megőrizni hagyományaikat és identitásukat annak ellenére, hogy fizikai távolságuk van Izrael Földjétől.