Az intellektualizáció, mint védelmi mechanizmus megértése

Az intellektualizáció egy védekezési mechanizmus, amelyben az egyén elkerüli a helyzet érzelmi vonatkozásait, és ehelyett az elvont, racionális vagy intellektuális szempontokra összpontosít. Ez magában foglalhatja a helyzet elkülönült szemszögből történő elemzését, logikus vagy elméleti gondolkodást, vagy a következményekre és következményekre való összpontosítást, nem pedig a személyes érzésekre vagy szükségletekre.

Az intellektualizációt úgy tekinthetjük, mint a nehéz érzelmekkel való megbirkózás módját, ill. helyzeteket úgy, hogy elhatárolódik tőlük, és inkább az intellektuális kíváncsiság tárgyainak tekinti őket, mint személyes élményeknek. Ez is egy módja annak, hogy elkerüljük azt az érzelmi kényelmetlenséget vagy sebezhetőséget, amely a saját érzéseivel vagy szükségleteivel való szembenézésből fakadhat.

Például, ha valaki traumatikus eseményt élt át, az intellektualizálhatja élményét a veszteség, a gyász vagy a gyász elvont fogalmaira összpontosítva. inkább trauma, mint az esemény során átélt személyes érzelmek és érzések. Hasonlóképpen, aki nehéz döntéssel küszködik, az intellektualizálhatja a helyzetet úgy, hogy az előnyöket és a hátrányokat külön nézőpontból elemzi, anélkül, hogy teljes mértékben figyelembe venné saját vágyait és szükségleteit.

Bár az intellektualizáció hasznos megküzdési mechanizmus lehet bizonyos helyzetekben, az is előfordulhat, hogy a saját érzelmeitől és tapasztalataitól való elhatárolódás forrása, és megakadályozhatja az egyéneket abban, hogy érzelmi szinten teljes mértékben bekapcsolódjanak életükbe és kapcsolataiba.