Az izokronok megértése a radiometrikus társkeresésben

A geológiában az izokron egy olyan egyenes a gráfon, amely egyenlő korú pontokat köt össze. A kőzetek korának vagy más geológiai jellemzőknek a radioaktív izotópok bomlása alapján történő ábrázolására szolgál. Az izokronok fogalma központi szerepet játszik a radiometrikus kormeghatározás technikájában, amelyet a kőzetek és más geológiai anyagok abszolút korának meghatározására használnak. A radiometrikus kormeghatározás során egy kőzetmintát vizsgálnak meg radioaktív izotópok, például urán-238-tartalom szempontjából. vagy kálium-40. Ezek az izotópok állandó sebességgel bomlanak stabil izotópokká, ami azt jelenti, hogy a mintában lévő radioaktív izotóp mennyisége idővel csökken. A mintában lévő radioaktív izotóp mennyiségének mérésével és a stabil izotóp mennyiségével való összehasonlításával a tudósok meg tudják határozni, hogy a kőzet milyen régen keletkezett.

Az izokron egy vonal a grafikonon, amely a kőzetek korát mutatja függvényében a jelenlévő radioaktív izotóp mennyiségétől. A vonal egyenes, mert a bomlási sebesség állandó, így a radioaktív izotóp mennyisége idővel exponenciálisan csökken. Ha egy izokront egy sor adatponton keresztül rajzol, a tudósok meg tudják határozni a kőzetek korát az egyes pontokon.

Az izokronok hasznosak olyan kőzetek kormeghatározására, amelyek túl régiek ahhoz, hogy újabb technikákkal, például szén-14-es kormeghatározással lehessen datálni. Hasznosak olyan kőzetek kormeghatározására is, amelyek olyan körülmények között keletkeztek, amelyek kizárják az egyéb kormeghatározási módszereket, például magas hőmérsékletet vagy nyomást. Összefoglalva, az izokron egy vonal a grafikonon, amely egy radiometrikus kormeghatározási diagramon azonos korú pontokat köt össze. A kőzetek korát vagy más geológiai jellemzőket jelképezi a radioaktív izotópok bomlása alapján.