Az osztension megértése: A non-verbális jelzések ereje a kommunikációban
Az osztenzió kifejezés a nyelvészetben és a filozófiában arra utal, ahogyan a beszélők gesztusokat, arckifejezéseket és egyéb nem verbális jelzéseket használnak, hogy jelentést közvetítsenek azon túl, amit csak nyelven lehet kifejezni.
Az osztenzió fogalmát először Ludwig Wittgenstein filozófus, aki azt állította, hogy kommunikációnk nagy része nem verbális jelzéseken alapul, nem csupán az általunk használt szavakon. Például a beszélő felhúzott szemöldökkel vagy fejbiccentéssel jelezheti, hogy kérdést tesz fel, ahelyett, hogy egyszerűen magát a „kérdés” szót használná.
A kiállás számos különböző kontextusban látható, a mindennapi beszélgetésektől a többiig. formális bemutatók vagy előadások. A beszélő minden esetben non-verbális jelzéseket használ a jelentés közvetítésére és az üzenet mélyebbé tételére.
Néhány gyakori példa a kijelentésre:
1. Gesztusok: A beszélő kézmozdulatokkal illusztrálhat egy pontot vagy hangsúlyozhat egy adott gondolatot. Például egy hangszóró feltarthatja az ujját, hogy „egyet” jelezzen, vagy söprő mozdulattal jelezze, hogy „sok”.
2. Arckifejezés: A beszélő arckifejezéseket használhat érzelmek, például boldogság, szomorúság vagy meglepetés közvetítésére. Például egy beszélő mosolyogva jelezheti, hogy boldog, vagy összeráncolhatja a homlokát, hogy jelezze, hogy ideges.
3. Testbeszéd: A beszélő testbeszédet használhat önbizalom, idegesség vagy egyéb érzelmek közvetítésére. Például egy beszélő egyenesen felállhat, és szemkontaktust létesíthet, hogy magabiztossá váljon, vagy elhajolhat, és kerülheti a szemkontaktust, hogy idegességet mutasson.
4. Közelség: A beszélő használhatja a közelséget az intimitás vagy a távolság közvetítésére. Például egy beszélő közel hajolhat a hallgatóhoz, hogy megmutassa, hogy megoszt egy titkot, vagy távol állhat, hogy megmutassa, hogy dühös.
5. Paralingvisztikai jelzések: A beszélő paralingvisztikus jelzéseket, például hangszínt, hangerőt, hangmagasságot és beszédsebességet használhat a jelentés közvetítésére. Például egy beszélő szarkasztikus hangnemben jelezheti, hogy nem szó szerint érti, amit mond.
Összességében a kiállás az emberi kommunikáció fontos aspektusa, mivel lehetővé teszi a beszélők számára, hogy a lehetségesen túl összetett gondolatokat és érzelmeket közvetítsenek. kizárólag nyelven keresztül fejeződik ki.



