Az utójátékok jelentősége a zenében

A Postlude egy zenemű, amely egy zenei mű, jellemzően fúga vagy toccata lényegét követi. Gyakran használják a mű kielégítő befejezésére, és a hallgató számára a zártság érzésének biztosítására. A „postlúdium” kifejezés a latin „post” „utána” és a „ludus” szó „játék” szóból származik.

A barokk időszakban az utójátékokat általában az orgonazenében használták, különösen Bach műveiben. Ezeket a darabokat gyakran rövid, virtuóz szövegrészek sorozataként írták, amelyek bemutatták az előadó készségeit és technikáját. Az utójátékot jellemzően a mű fő része után játszották, és ez arra szolgált, hogy drámai érzetet és befejezést adjon a darabhoz.

A modern időkben az "utójáték" kifejezést néha tágabban használják minden olyan zenemű megjelölésére, egy másik darabot követ, függetlenül attól, hogy milyen stílusban vagy korszakban íródott. Eredeti jelentése és befejező darabja azonban változatlan marad.