Feszültségmentes nyelvek megértése: pillantás a nyelvtanra feszültségjelzők nélkül

A feszültségmentes nyelv olyan nyelvi jellemző, amely a nyelvtani igejelzők, például az -ed vagy -ing hiányára utal az igealakban. Más szóval, az idõ nélküli nyelvek nem tesznek különbséget a jelen, a múlt és a jövõ idõ között, ragozható végzõdések használatával. Ehelyett a szövegkörnyezetre, a szórendre vagy más nyelvtani jellemzőkre támaszkodnak az igeidős információk közvetítéséhez.

Például sok afrikai nyelvben, mint például a jorubában és a szuahéliben, nincs különbség a jelen és a preterit idők között. Ugyanaz az igealak használható jelenlegi és múltbeli cselekvések kifejezésére is. Hasonlóképpen, egyes őslakos amerikai nyelveken, mint például az Ojibwe, a múlt idő nincs kifejezetten megjelölve, és a szövegkörnyezet vagy a szórend jelzi, hogy mikor történt egy cselekvés.

A feszültségmentesség bizonyos kreoloknál és pidgineknél is megtalálható, mint például a haiti kreol és Tok Pisin. Ezekben a nyelvekben az inflexiós morfológia és az egyszerűsített nyelvtan hiánya feszültebb szerkezethez vezethet.

Bár a feszültségmentesség sok nyelv közös jellemzője a világban, nem univerzális, és sok nyelvnek van összetett igejelölési rendszere. A feszült nyelvek tanulmányozása azonban értékes betekintést nyújthat a nyelv működésébe és a nyelvtani információk közvetítésére anélkül, hogy a hagyományos igejelzőkre támaszkodnánk.