Graip feltárása: A Föld és a termékenység ősi kelta istennője

Graip (más néven Grap vagy Graep) a föld és a termékenység ősi kelta istennője. Írországban és Skóciában, különösen a nyugati szigeteken imádták. Neve a protokelta *greip szóból származik – "föld", és a földhöz, a termékenységhez és a mezőgazdasághoz kötődik.

2. Melyek Graip asszociációi?

Graip a földhöz, a termékenységhez, a mezőgazdasághoz és a természet körforgásaihoz kapcsolódik. Gyakran a betakarítás istennőjeként ábrázolják, és fesztiváljait valószínűleg az őszi napéjegyenlőség idején tartották. Az élet és a halál körforgása is kapcsolatba hozható vele, és imádata a temetési szertartásokhoz kapcsolódhatott. Ezenkívül Graip néha az alvilághoz és a halottak birodalmához kapcsolódik.

3. Milyen mítoszok és legendák övezik Graipet?

Kevés mítosz és legenda maradt fenn Graipről, de több ősi szöveg is említi. Az egyik szöveg a szuverenitás és a királyság istennőjeként írja le, egy másik pedig a természet körforgásaival és az évszakok váltakozásával asszociálja. Az egyik legenda szerint Graip Dagda, egy hatalmas kelta istenség felesége volt.

4. Hogyan imádták Graipet?

Graipet valószínűleg szent ligetekben és ősi földműveknél, például talickáknál és dolmeneknél imádták. Istentisztelete magában foglalhatott étel- és italfelajánlást, valamint szertartásokat és szertartásokat a föld termékenységének és a mezőgazdasági törekvések sikerének biztosítására. Az is lehetséges, hogy szent szimbólumok, például a félhold és a kígyó használatával imádták.

5. Milyen modern értelmezései vannak Graipnek?

A modern időkben Graip-et a kortárs pogányok és boszorkányok többféleképpen értelmezték újra. Vannak, akik a föld és a természet körforgásának istennőjét látják benne, míg mások a nőiesség és a termékenység szimbólumaként tekintenek rá. Néhány modern gyakorló saját spirituális gyakorlataik védőisteneként is felvette Graip-et, beépítve a mitológiájának és imádatának elemeit rituáléikba és szertartásaikba.