Hidrometallurgia: Fenntartható fémkivonási módszer
A hidrometallurgia olyan eljárás, amelynek során fémeket vonnak ki az ércekből vizes oldatok segítségével. Kémiai reakciókat és elektrokémiai folyamatokat foglal magában a kívánt fémnek az érctől való elválasztására. A folyamat jellemzően több lépésből áll, beleértve a kilúgozást, az oldószeres extrakciót és az elektromosítást. Lúgozás: Ebben a lépésben az ércet olyan oldattal kezelik, amely olyan vegyszert tartalmaz, amely szelektíven oldja a kívánt fémet. Ez történhet keveréssel, perkolációval vagy más módszerekkel.
Oldószeres extrakció: A kilúgozás után a kapott oldatot, amely az oldott fémet tartalmazza, érintkezésbe hozzuk egy oldószeres extrahálószerrel, amely szelektíven elválasztja a fémet az egyéb szennyeződésektől. Az extrahálószer tipikusan egy szerves vegyület, amely komplexet képez a fémionokkal.
Elektromos nyersanyag: Az utolsó lépés a fém kinyerése az oldószeres extrahálószerből egy elektrokémiai eljárással, amelyet elektro-vinálásnak neveznek. Ebben a folyamatban a fémionokat egy elektródán redukálják, és szilárd fémként rakják le. A hidrometallurgiának számos előnye van a fémkivonás hagyományos módszereivel szemben, mint például az olvasztás és a finomítás. Lehetővé teszi a fémek hatékonyabb és szelektívebb elválasztását, és olyan fémek kinyerésére használható ércekből, amelyek más módszerekre nem alkalmasak. Ezenkívül a hidrometallurgiai eljárások környezetbarátabbak lehetnek, és kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezhetnek, mint a hagyományos módszerek.
A hidrometallurgiát széles körben használják réz, nikkel, kobalt, arany, ezüst és sok más fém előállítására. Fémek újrahasznosítására is használják hulladékanyagokból, például elhasznált katalizátorokból, elektronikai hulladékokból és egyéb forrásokból.



