Kulcsfogalmak megértése a mikroökonómiában

A kereslet egy termék vagy szolgáltatás azon mennyiségére utal, amelyet a fogyasztók hajlandóak és képesek megvásárolni egy adott árszinten, egy adott időszakban. A vásárlók áruk vagy szolgáltatások beszerzése iránti vágyának kifejezése. A kereslet törvénye kimondja, hogy a jószág árának növekedésével a kereslet csökkenni fog, és fordítva.

2. Mi az a kínálat?
Ans. A kínálat egy termék vagy szolgáltatás azon mennyiségét jelenti, amelyet a termelők hajlandóak és képesek eladásra kínálni egy adott árszinten, egy adott időszakban. Ez az áruk vagy szolgáltatások piaci elérhetőségének kifejezése. A kínálati törvény kimondja, hogy a jószág árának növekedésével a kínálat is nő, és fordítva.

3. Mi az egyensúlyi ár?
Ans. Az egyensúlyi ár az az ár, amelyen egy termék vagy szolgáltatás mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó megvenni, megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet a termelők hajlandóak nyújtani. Ez az az ár, amely mellett a piac egyensúlyban van, nincs túlkereslet vagy kínálat. Ezen az áron a keresleti görbe metszi a kínálati görbét, és a piac eléri az egyensúlyt.

4. Mi a rugalmasság?
Ans. A rugalmasság a keresett vagy szállított mennyiség érzékenységét jelenti egy áru árának változásaira. Azt méri, hogy a keresett vagy szállított mennyiség mennyiben változik az árváltozás hatására. A rugalmas kereslet azt jelenti, hogy az ár kis változása a keresett mennyiség nagy változásához vezet, míg a rugalmatlan kereslet azt jelenti, hogy az ár nagy változása a keresett mennyiség kis változásához vezet.

5. Mi a különbség a tökéletes verseny és a monopólium között?
Ans. A tökéletes verseny olyan piaci struktúrát jelent, amelyben sok a vevő és az eladó, és egyetlen vevőnek vagy eladónak sincs ereje a piaci árat befolyásolni. Tökéletesen versengő piacon a cégek átlagos költséggörbéjük minimális pontján termelnek, és a piac a keresleti és kínálati görbék metszéspontján keresztül jut egyensúlyba. A monopólium ezzel szemben olyan piaci szerkezetre utal, amelyben egy terméknek csak egy eladója van, és az eladónak van hatalma a piaci ár meghatározására. A monopolisztikus piacon a cég ott termel, ahol a határbevétel megegyezik a határköltséggel, és a piac nem a keresleti és kínálati görbék metszéspontján keresztül jut egyensúlyba.

6. Mi a különbség az árplafon és a minimális ár között? Az árplafon az áruért vagy szolgáltatásért felszámítható maximális árra vonatkozó kormány által meghatározott korlát. Célja, hogy megvédje a fogyasztókat a magas áraktól, de hiányhoz és feketepiacokhoz is vezethet. A minimális ár ezzel szemben a kormány által meghatározott minimális ár, amelyet egy áruért vagy szolgáltatásért fel kell számítani. Célja, hogy megvédje a termelőket az alacsony áraktól, de többlethez és eredménytelenséghez is vezethet.

7. Mi a különbség a támogatás és az adó között?
Ans. A támogatás egy olyan kifizetés, amelyet a kormány fizet a termelőnek vagy fogyasztónak, hogy ösztönözze valamely áru vagy szolgáltatás előállítását vagy fogyasztását. Célja, hogy csökkentse az áru vagy szolgáltatás költségeit, de torzíthatja a piacot, és eredménytelenséghez vezethet. Az adó ezzel szemben a termelő vagy a fogyasztó által a kormánynak fizetett kifizetés, amely felhasználható egy áru vagy szolgáltatás előállításának vagy fogyasztásának visszaszorítására. A kormány bevételének növelésére is felhasználható.

8. Mi a különbség a kartell és a monopólium között?
Ans. A kartell a cégek közötti megállapodás az árak rögzítésére és a kibocsátás korlátozására, piaci erejük és nyereségük megőrzése érdekében. A legtöbb országban illegális, de továbbra is a hatékonyság hiányához és a fogyasztók kizsákmányolásához vezethet. A monopólium ezzel szemben egy olyan piaci struktúra, amelyben egy terméknek csak egy eladója van, és az eladó jogosult a piaci ár meghatározására. Míg a kartellek és a monopóliumok egyaránt hatástalansághoz és a fogyasztók kizsákmányolásához vezethetnek, a monopóliumokat általában károsabbnak tekintik, mivel teljes ellenőrzésük van a piac felett.

9. Mi a különbség a tökéletes verseny és az oligopólium között?
Ans. A tökéletes verseny olyan piaci struktúrát jelent, amelyben sok a vevő és az eladó, és egyetlen vevőnek vagy eladónak sincs ereje a piaci árat befolyásolni. Az oligopólium ezzel szemben olyan piaci struktúrára utal, amelyben csak néhány vevő és eladó van, és mindegyik cég rendelkezik bizonyos fokú piaci erővel. Az oligopolisztikus piacon a cégek stratégiai magatartást folytathatnak, például árháborút vagy összejátszást, hogy versenyelőnyre tegyenek szert riválisaikkal szemben.

10. Mi a különbség a monopolisztikus versenypiac és a tökéletesen versenyképes piac között?
Ans. A monopolisztikusan versengő piac olyan piaci struktúrát jelent, amelyben sok cég gyárt differenciált termékeket, de egyetlen cégnek sincs ereje a piaci ár befolyásolására. Az ilyen típusú piacon a cégek a termékdifferenciálás és a reklámozás alapján versenyeznek, nem pedig az árak alapján. A tökéletesen versengő piac viszont olyan piaci szerkezetre utal, amelyben sok a vevő és az eladó, és egyetlen vevőnek vagy eladónak sincs ereje a piaci árat befolyásolni. Az ilyen típusú piacon a cégek átlagos költséggörbéjük minimális pontján termelnek, és a piac a keresleti és kínálati görbék metszéspontján keresztül jut egyensúlyba.