Mi az a bevásárlóközpont? Típusok, történelem és hatás a társadalomra és a gazdaságra

A bevásárlóközpont észak-amerikai kifejezés a nagy beltéri bevásárlóközpontokra, amelyek általában áruházakhoz kötődnek. A „bevásárlóközpont” szó eredetileg egy sétálóutcát jelentett üzletekkel a mentén (mint például egy körút), de mára a nagy, zárt bevásárlóközpontok szinonimájává vált. A bevásárlóközpontok mérete és stílusa nagyon eltérő lehet, a kis környéki sávos bevásárlóközpontoktól a hatalmas szupermarketekig. -regionális bevásárlóközpontok, amelyek sok hektáron és több száz üzlettel rendelkeznek. Egyes bevásárlóközpontok olyan szórakozási lehetőségeket is tartalmaznak, mint a mozi, a játéktermek és az éttermek, míg mások inkább a divatra és a kiskereskedelemre összpontosítanak. Ebben a válaszban megvizsgáljuk, mi is az a bevásárlóközpont, annak történetét, a bevásárlóközpontok típusait, valamint a társadalomra és a gazdaság.

Mi a bevásárlóközpontok története?

A mai modern bevásárlóközpont gyökerei a 20. század elején nyúlnak vissza, amikor az áruházak a városközpontokon túlra is terjeszkedtek, és a külvárosi területeken is nyitottak fiókokat. Ezeket az üzleteket gyakran parkolók vették körül, és végül zárt bevásárlóközpontokká fejlődtek, amelyekben több horgony található, mint például a JCPenney és a Sears.

Az első igazi bevásárlóközpont a Southdale Center volt Edinában, Minnesotában, amely 1956-ban nyílt meg. A Dayton-Hudson Corporation (ma Target) fejlesztette ki. Corporation) forradalmi elrendezésű, központi udvarral, klímaszabályozott folyosókkal és bőséges parkolóval. A Southdale Center sikere más fejlesztőket is arra ösztönzött, hogy hasonló bevásárlóközpontokat építsenek szerte az Egyesült Államokban.

Az 1970-es és 1980-as években a bevásárlóközpontok még népszerűbbé váltak, ahogy nőtt a szuburbanizáció, és a középosztálybeli amerikaiaknak több elkölthető bevételük volt fogyasztási cikkekre. Ebben az időszakban jöttek létre a "szuperregionális" bevásárlóközpontok, például a minnesotai bloomingtoni Mall of America, amely több mint 520 üzlettel és látnivalóval, például vidámparkkal és akváriummal büszkélkedhet. Mik a bevásárlóközpontok típusai? Többféle bevásárlóközpont létezik , mindegyiknek megvan a maga egyedi jellemzői és jellemzői:

1. Szomszédsági bevásárlóközpontok: Ezek a kis és közepes méretű bevásárlóközpontok jellemzően külvárosi területeken találhatók, és helyi és országos kiskereskedők keverékét kínálják. Gyakran van élelmiszerboltjuk vagy drogériájuk horgonybérlőként.
2. Közösségi bevásárlóközpontok: Ezek a bevásárlóközpontok kisebb közösségeket szolgálnak ki, és általában egyetlen áruházhoz kötődnek. Lehet, hogy kevesebb étkezési és szórakozási lehetőségük van, mint a nagyobb bevásárlóközpontokban.
3. Regionális bevásárlóközpontok: Ezek a bevásárlóközpontok nagyobb régiókat szolgálnak ki, és több áruházat, valamint különféle speciális kiskereskedőket és éttermeket tartalmaznak. Elővárosi és városi területeken egyaránt megtalálhatók.
4. Szuperregionális bevásárlóközpontok: Ezek a hatalmas bevásárlóközpontok nagy területeket fednek le, és több száz üzlettel, valamint szórakozási lehetőségekkel, például mozikkal és vidámparkokkal rendelkeznek. Gyakran nagyobb városok vagy turisztikai célpontok közelében helyezkednek el.
5. Életmódközpontok: Ezek az előkelő bevásárlóközpontok a hagyományos kiskereskedelem helyett a divatra és az étkezési élményekre összpontosítanak. Lehetséges, hogy korlátozott parkolási lehetőséggel és nyitottabb elrendezéssel rendelkeznek a "városközpont" hangulatának megteremtése érdekében.
6. Factory Outlet bevásárlóközpontok: Ezek a bevásárlóközpontok kedvezményes árakra specializálódtak a gyári második vagy többlettermékekre. Gyakran vegyesen szerepelnek rajtuk helyi és országos kiskereskedők.
7. Tematikus bevásárlóközpontok: Ezeknek a bevásárlóközpontoknak sajátos témájuk van, például egy fedett síközpont vagy egy trópusi paradicsom, és olyan látványosságokat is tartalmazhatnak, mint a vízi parkok vagy hullámvasút.

Mi a bevásárlóközpontok hatása a társadalomra és a gazdaságra?

A bevásárlóközpontok pozitív és negatív hatások a társadalomra és a gazdaságra:

Pozitív hatások:

1. Munkahelyteremtés: A bevásárlóközpontok emberek millióinak biztosítanak munkalehetőséget a kiskereskedelemben, az élelmiszer-szolgáltatásban és más iparágakban.
2. Adóbevétel: A bevásárlóközpontok jelentős adóbevételt termelnek az önkormányzatok számára, amelyből közszolgáltatások, infrastrukturális projektek finanszírozhatók.
3. Közösségi csomópontok: Sok bevásárlóközpont szolgál közösségi gyülekezőhelyként, olyan eseményeknek ad otthont, mint például koncertek, fesztiválok és jótékonysági akciók.
4. Megközelíthetőség: A bevásárlóközpontok kényelmes, egyablakos vásárlási élményt kínálnak a fogyasztók számára, különösen azokon a területeken, ahol korlátozottak a tömegközlekedési lehetőségek.

Negatív hatások:

1. Szuburbanizáció: A bevásárlóközpontok térnyerése hozzájárult a szuburbanizáció növekedéséhez, ami a városok terjeszkedéséhez és a városközpontok sűrűségének csökkenéséhez vezethet.
2. Környezeti hatás: A bevásárlóközpontok működéséhez jelentős energia és erőforrások szükségesek, ami hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához és a hulladéktermeléshez.
3. Verseny: A bevásárlóközpontok elterjedése megnövekedett versenyhez vezetett a kisvállalkozások és a helyi kiskereskedők között, akiknek nehézségekbe ütközhet a verseny a nagyobb üzletláncokkal.
4. Társadalmi elszigeteltség: Egyes kritikusok azzal érvelnek, hogy a bevásárlóközpontok hozzájárulhatnak a társadalmi elszigeteltséghez azáltal, hogy arra ösztönzik az embereket, hogy bent maradjanak, és kerüljék a közösségükkel való interakciót.

Összefoglalva, a bevásárlóközpontok a 20. század közepén történt megalakulásuk óta mély hatást gyakoroltak a társadalomra és a gazdaságra. Noha számos előnnyel járnak, mint például munkahelyteremtés és kényelem, olyan hátrányaik is vannak, mint a környezeti hatás és a kisvállalkozásokért folytatott verseny. Ahogy a kiskereskedelem folyamatosan fejlődik, érdekes lesz látni, hogyan alkalmazkodnak és változnak a bevásárlóközpontok a jövőben a fogyasztók igényeihez.