Mi az a Fuzzing? A sebezhetőségek azonosítására szolgáló szoftvertesztelési technikák megértése
A fuzzing egy olyan szoftvertesztelési technika, amely érvénytelen vagy váratlan bevitelt tartalmaz egy programhoz, és megfigyeli annak viselkedését az esetleges hibák vagy sebezhetőségek észlelése érdekében. A fuzzing célja valós forgatókönyvek szimulálása, ahol a felhasználók helytelen vagy rosszindulatú bevitelt adhatnak meg, és azonosítani lehet a potenciális biztonsági kockázatokat vagy stabilitási problémákat a szoftverben.
A fuzzing általában véletlenszerű vagy váratlan bemeneti adatok, például hibásan formázott hálózati csomagok generálásával jár. URL-ek, vagy váratlan felhasználói bevitel, és betáplálása a szoftverbe, hogy megfigyelje annak viselkedését. A szoftver kimenetét a rendszer ezután elemzi, hogy észleljen minden olyan rendellenességet vagy váratlan viselkedést, amely sebezhetőségre vagy hibára utalhat.
Több típusú fuzzing létezik, többek között:
1. Statikus összemosás: Ez a fajta összefésülés magában foglalja a szoftver kódjának elemzését a lehetséges sebezhetőségek azonosítása érdekében, majd olyan bemeneti adatok létrehozását, amelyek kifejezetten az adott sebezhetőséget célozzák.
2. Dinamikus fuzzing: Az ilyen típusú összefésülés során véletlenszerű bemeneti adatokat generálnak, és ezeket betáplálják a szoftverbe, hogy megfigyeljék annak viselkedését, és észleljenek minden rendellenességet vagy sebezhetőséget.
3. Protokoll-fuzzing: Ez a fajta összefésülés magában foglalja a hálózati protokollok, például a HTTP vagy az FTP tesztelését hibás vagy váratlan csomagok küldésével és a szerver válaszának megfigyelésével.
4. Szürkedobozos fuzzing: Az ilyen típusú összefésülés magában foglalja a szoftver belső működésének, például a használt algoritmusok, ismeretek ismeretét, és ezen ismeretek felhasználását célzott bemeneti adatok létrehozására.
A fuzzing hatékony eszköz a szoftver sebezhetőségeinek azonosítására, de időbe telik. -igényes és erőforrás-igényes. Mint ilyen, általában egy átfogó tesztelési stratégia részeként használják, amely más típusú tesztelést is magában foglal, például egységtesztet és integrációs tesztelést.