Mi az a kanonicitás?

A kanonitás egy olyan kifejezés, amelyet különféle területeken használnak, beleértve a teológiát, az irodalmat és a matematikát. Íme a kanonitás néhány lehetséges jelentése:

1. A teológiában a kanonitás egy vallási szöveg vagy hagyomány tekintélyére és hitelességére utal. Egy szöveg vagy hagyomány akkor tekinthető kánonnak, ha a hívők közössége mérvadónak és igaznak tartja. Például a Bibliát a kereszténységben kanonikus szövegnek tekintik, míg a Talmudot a judaizmusban.
2. Az irodalomban a kanonitás egy műnek „klasszikusként” vagy az irodalmi kánon fontos elemeként való státuszát jelenti. A kanonikusnak minősülő mű az, amely kiállta az idő próbáját, és széles körben elismert remekműként vagy jelentős hozzájárulásként szerepel a területen. Például Shakespeare drámáit az irodalom kanonikus alkotásainak tekintik.
3. A matematikában a kanonitás egy matematikai objektum, például egy csoport vagy egy gyűrű azon tulajdonságára utal, hogy „kanonikus” abban az értelemben, hogy egyedi szerkezettel vagy tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek meghatározzák azt. Például az összeadás alatt álló egész számok egy kanonikus objektum az absztrakt algebrában, mert egyedi szerkezete van, amelyet semmilyen véges műveletsorral nem lehet megváltoztatni.
4. Általánosságban elmondható, hogy a kanonitás valaminek a "szabványos" vagy "mérvadó" változatának gondolatára utalhat, legyen szó szövegről, hagyományról, műalkotásról vagy matematikai objektumról. A kanonikusság fogalmát gyakran használják annak megkülönböztetésére, hogy mi számít „hivatalosnak” vagy „hitelesnek” és mi nem.