Theaetetus: Az ókori Görögország úttörő filozófusa és matematikusa

Theaetetus (görögül: Θεαίτητος, fl. ie 4. század) görög filozófus és matematikus, aki Athénban élt az ie 4. században. Platón tanítványa volt, és elsősorban tanára írásaiból és más ősi forrásokból ismert.

Theaetetus leginkább a tudás és a valóság természetével foglalkozó munkáiról ismert. Platón Theaetetosz dialógusa szerint Theaetetus azt állította, hogy a tudás nem az érzéki tapasztalatokon, hanem az örök és változatlan igazságok megértésén alapul. Úgy vélte, hogy az elme kontempláción és érvelésen keresztül képes megragadni ezeket az igazságokat, és függetlenek a fizikai világtól.

Theaetetus jelentős mértékben hozzájárult a matematika területéhez is. Diogenész Laertiosz szerint ő volt az egyik első matematikus, aki alkalmazta az ellentmondásos bizonyítási módszert, és neki tulajdonítják az "átlag arányos" (azaz a geometriai átlag) felfedezését.

A filozófiához és a matematikához való hozzájárulása ellenére, Theaetetus életét némileg rejtély övezi. Korai életéről vagy későbbi éveiről keveset tudunk, és a tudósok között vita folyik az életéről és tanításairól nekünk átadott beszámolók pontosságáról. Mindazonáltal Theaetetus munkásságát ma is tanulmányozzák és vitatják filozófusok és matematikusok, és az ókori Görögország egyik vezető gondolkodójaként szerzett öröksége továbbra is biztonságban van.